Alcar : Kék égen felhőarc |
Kék égen felhőarc
Alcar 2007.10.14. 16:31
Fátyolfelhőbe képzeltem arcodat, fehér függöny a halványkék égen, ablakom előtt lebeg, s remélem, hogy mindörökre ott marad.
[…]
Tétován úszkált a suhogó szélben, itt maradna még, vagy menne talán; kinyújtom kezem a széle után: megcsókolt, mikor hozzáértem.
Ujjaim puhán simítják a hajad, közöttük a pára fodrozódik, kitisztul a kép, majd elmosódik, s új arcot láttat a hangulat.
Rosszkedvet, mint fakó füstöt fújta át az üres semmibe lélegzeted, s a levegőben te is megérezted a március üde illatát.
Éber voltam, de álmomban jártam ott, körülöttem a zöld Riviéra, átölelt s elnyelt a boldog szféra, s reggel friss ébredés fogadott.
[…]
Fátyolfelhőbe képzeltem arcodat, fehér függöny a halványkék égen, ablakom előtt lebeg, s remélem, hogy mindörökre ott marad.
Fátyolkendőt szőtt levegőből kezed, ledobtad, hullámzik s közelít hozzám; s ha leérne most, biztosan tudnám, hogy a tavasz megérkezett.
2006-03-07
|