Színes csokrok
zsuka49 2007.10.23. 22:25
Fáradt, csukott...
Fáradt, csukott szem mögött pereg a kép, Idő fon az emlékekből színes csokrot, Összegyűjti mindazt, ami még most is szép, Féltve ápolja, mint kertész a bokrot.
Virágnak nedűjét issza az álom, Keserűség poharát messzire dobja, Kertjében maradni örökre vágyom, Vagy visszatérni néha emléket lopva.
E csokor minden szónál szebben beszél, Színe örök, tán nem halványul soha, Álmom, ha visszatekintek - nékem mesél,
Súgva: az élet szép, nem mindig mostoha. Nem kell, hogy simogassanak a szavak, Lelkem velük így is boldogan szalad.
2007. január 28.
|